Elõadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter ,
Budapest, 2001. február

2001. évi ......törvény, a fegyverekrõl, lõszerekrõl és lõterekrõl

Az Országgyûlés a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a következõ törvényt alkotja:

ELSÕ FEJEZET

A törvény hatálya

l. § (1) E törvény hatálya kiterjed arra a természetes személyre, jogi személyre, valamintjogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetre, aki (amely)

a) lõfegyvert, egyéb fegyvert (a továbbiakban együtt: fegyvert), lõszert készít, javít, megszerez, tart, használ, lõfegyvert hatástalanít, ezeket kiállít, forgalomba hoz;
b) fegyvert, lõszert, hatástalanított lõfegyvert az ország területére behoz (a továbbiakban: behozatal), illetõleg az ország területérõl kiszállít (a továbbiakban: kivitel) vagy az ország területén - a leszállás nélküli légi forgalom kivételével -. átszállít;
c) lõteret létesít, üzemeltet.

(2) A Kormány e törvénytõl eltérõ szabályokat határozhat meg a katonai rendeltetésû fegyverekre, lõszerekre és lõterekre, valamint a fegyveres erõknél, a rendészeti szerveknél, nemzetbiztonsági szolgálatoknál (illetve jogelõd szerveinél) rendszeresített vagy korábban rendszeresített muzeális célból õrzött fegyverekre és lõszerekre, ha az õrzést e szervek vagy a felügyeletük (irányításuk) alatt álló szervek végzik.

Értelmezõ rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. automata lõfegyver: az olyan lõfegyver, amely minden lövés után automatikusan ` újratölt és az elsütõ-billentyû egyszeri meghúzásával egynél több lövést képes leadni.  3 megmunkálása, amely azt az eredetitõl eltérõ kaliberû lõszer kilövésére teszi a alkalmassá

2. áthatoló (páncéltörõ) lõszerek: a katonai célra használt lõszer, amelynél a lövedéket köpeny burkolja és páncéltörõ (áthatoló) kemény maggal rendelkezik; , .

3. egyéb fegyver: az e törvény mellékletének "E", "F" és "G" kategóriájában felsorolt eszköz, kivéve ha -
a) külön jogszabályban meghatározottak szerint hatástalanították;
b) jelzésre, életmentésre, állatok levágására vagy szigonnyal történõ halászatra, illetve ipari vagy mûszaki célokra tervezték, feltéve hogy csak az itt megjelölt célokra használható;

4. egylövetû lõfegyver: olyan tölténytár nélküli lõfegyver, amelynek töltényûrjébe vagy a csõfar töltõnyílásába, illetve a csõtorkolaton keresztül minden lövés leadása elõtt be kell helyezni a lõszert;

5. elöltöltõ fegyver: az olyan egylövetû fegyver, amelynél a lõport és a lövedéket kizárólag a csõtorkolat irányából lehet a csõbe betölteni és rendeltetésszerûen fekete lõporral vagy gyárilag a fekete lõpor kiváltására készült lõporral és hozzávaló csappantyúval mûködtethetõ;

6. európai lõfegyvertartási igazolvány: olyan okmány, melyet a Magyar Köztársaság vagy az Európai Unió más tagállamának illetékes hatósága állított ki és amely az Európai Unió tagállamai hatósága számára hivatalosan igazolja az e törvény mellékletében meghatározott "B", "C", "D" kategóriák valamelyikébe tartozó - az okmányba bejegyzett - lõfegyver nem kereskedelmi célú jogszerû birtoklását, valámint a kiállító hatóság hozzájárulását a lõfegyver nem kereskedelmi és átruházási célú külföldre viteléhez; ..

7. az Európai Unió tagállamának polgára: az a természetes személy, aki igazolja, hogy lakóhelye az Európai Unió valamely tagállamának területén van, illetõleg ott letelepedett;

8. expanzív (kiterjedõ) lövedékû lõszer: olyan lõszer, melynek lövedéke üreges csúcsú vagy lövedéke a köpenytõl eltekintve nem egy darabból áll;

9. fegyver és lõszetáolóhely: a lõfegyver, egyéb fegyver és lõszer biztonságos tárolására kialakított helyiség, tárgy;

10. fegyvekészítés (a továbbiakban: gyártás): a lõfegyver, egyéb fegyver, a lõszer, a lõfegyver- és egyéb fegyver-fõdarab és alkatrész fej lesztése, elkészítése és az elkészített alkatrészek készre szerelése, valamint a lõfegyver, egyéb fegyver olyan

11. fegyverhasználat: a fegyverrel történõ lövés;

12. fegyverjavítás: a rendeltetésszerû használatnak meg nem felelõ lõfegyver vagy egyéb fegyver fegyverrészének ugyanolyan alkatrészre történõ kicserélése, a fegyver célzó-berendezésén - a rendeltetés szerinti beállítás kivételével - végrehajtott módosítás, továbbá a fegyver mûködõképességének helyreállítása;

13. fegyver, lõszer forgalomba hozatala: lõfegyver, egyéb fegyver, lõszer tulajdonjogának vagy birtoklásának átruházása, ideértve a bel- és külkereskedelmi tevékenységet is;

14. fegyver, lõszer megszerzése: lõfegyverhez ,vagy egyéb fegyverhez, lõszerhez jutása annak, aki korábban azt nem birtokolta;

15. fegyverviselés: a lõfegyver vagy egyéb fegyver természetes személy téstén illetve a testén lévõ ruházatán rejtett vagy nyílt módon történõ elhelyezése;

16. festéklövedék. a festéklövõ fegyverekhez használatos, becsapódáskor fölrepedõ ° burokban folyékony festékanyagot tartalmazó, 5 grammot nem meghaladó tömegû , lövedék;

17. festéklövõ fegyver: olyan festéklövedék kilövésére szolgáló, 15 mm-t meghaladó kaliberû légfegyver, amelynek a csõtorkolati energiája nem haladja meg a 15 joule-t;

18. félautomata lõfegyver: az olyan lõfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt és az elsütõ-billentyû egyszeri meghúzásával csak egy lövést képes leadni;

19. fényjelzõ lövedék: a röppályát láthatóvá tevõ, a lövés hatására meggyulladó anyagot is tartalmazó lövedék;

20. flóbert lõfegyver: az olyan lõfegyver, amelynek csõtorkolati energiája a 7,5 joule-t nem haladja meg, tölténye lõportöltetet nem tartalmaz és a lövedék kilövéséhez szükséges energiát a gyúelegy szolgáltatja;

21. flóbert töltény: az olyan egybe szerelt töltény, melyet gyúelegyes töltényhüvelybõl és lövedékbõl szereltek össze, lõport nem tartalmaz és hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 millimétert;

22. gazdálkodó szervezet: -a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959: évi IV. törvény 685. §-ának c) pontjában meghatározott szervezet és a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepei;

23. gáz- és riasztófegyver: az olyan fegyver, amely csak gáztöltény és riasztótöltény mûködtetésére alkalmas;

24. gáztöltény: az olyan, lövedékkel nem rendelkezõ töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlõ hatást kifejtõ adalékanyagot tartalmaz;

25. gyúelegy: a lõportöltet begyújtására szolgáló vegyi anyag;

26. gyújtólövedéket tartalmazó lõszer: katonai célra használt lõszer, amelynél a lövedék olyan vegyi keveréket tartalmaz, amely a levegõvel történõ érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban;

27. hangtompító: a csõvel rendelkezõ fegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló eszköz;

28. hatástalanított fegyver: a lõszer, valamint egyéb töltény befogadására, illetve lövedék kilövésére végleg alkalmatlanná tett lõfegyver, egyéb fegyver;

29. hatástalanított lõszer: olyan lõszer, amelybõl a lõport és a gyúelegyet eltávolították;

30. hosszú lõfegyve: olyan lõfegyver, amelynek csöve meghaladja a 30 cm hosszúságot vagy amelynek teljes hossza meghaladja a 60 cm-t;

31. ismétlõ lõfegyver: az olyan lõfegyver, amelyet úgy terveztek, hogy minden lövés leadása után tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi mûködtetésével tölthetõ újra;

32. katonai rakéta: rakéta elven mûködõ katonai rendeltetésû eszköz;

33. katonai rendeltetésû fegyver, lõszer, lõtér: azok a lõfegyverek, egyéb fegyverek, lõszerek, lõterek, tYielyeket a Magyar Honvédség, a Határõrség, a Rendõrség, gyes valamint a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári védelem (katasztrófavédelem), a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Vám- és Pénzügyõrség az alaptevékenységük - ( ellátása céljából birtokolnak;

34: fegyver kereskedõ: az a természetes személy vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki (amely) kereskedelmi vagy egyéb üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben lõfegyver, egyéb fegyver és lõszer készítés (gyártás, fejlesztés), kereskedelem, csere, bérbeadás, javítás, hatástalanítás vagy átalakítás területén végzi;

35. légfegyver: a lövedékes gyermekjáték kivételével a sûrített levegõvel vagy egyéb sûrített gáz felhasználásával üzemeltetett fegyver;

36. lõfegyve(tûzfegyver): minden olyan eszköz, amelynek csövébõl lõporgáz segítségével szilárd anyag lõhetõ ki és a törvény mellékletében meghatározott "A", "B" "C" vagy "D" kategóriák egyíkébe tartozik, kivéve, ha
a) különjogszabályban meghatározottak szerint hatástalanították;
b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok levágására vagy szigonnyal történõ halászatra, illetve ipari vagy mûszaki célokra tervezték, feltéve, hogy csak az itt megjelölt célokra használható;
c) külön jogszabályban meghatározott eljárásban muzeális lõfegyvernek minõsítették.
A lõfegyver-fõdarab e törvény alkalmazásában a lõfegyverrel egy tekintet alá esik.

37. lõfegyver fõdarabok. a fegyvercsõ, a váltócsõ, a betétcsõ, a zár, a forgódob és az . ezeket egybefoglaló tokszerkezet, . amelyek abba a. kategóiáb.a. tartozó lõfegyverrel
esnek egy tekintet alá, amelyhez tartoznak, illetõleg amelyre fel kívánják azokat szerelni.

38. lõfegyver megszerzési engedély: a hatóság által kiállított okmány, amely a tulajdonosát feljogosítja az abban szereplõ típusú lõfegyver tényleges megszerzésére;

39. lõfegyvertartási igazolvány: a hatóság által kiállított okmány, amely igazolja az okmányban bejegyzett lõfegyverjogszerû birtoklását;

40. lõszer (töltény): a lövedéket, a lõportöltetet és a gyúelegyet (csappantyút) tartalmazó töltényhüvely egybeszerelésével hozzák létre;

41. lõszeralkatrész (lõszerelem): a lõpor, a gyúelegyes töltényhüvely, (a csappantyús töltényhüvely), a csappantyú és minden olyan lövedék, amely robbanó, gyújtó, fényjelzõ anyagot tartalmaz, leválóköpenyes szerkezetû és a 36. pontban foglalt .eszközzel történõ kilövésre tervezték;

42. lõtér: lövészeti oktatásra, gyakorlásra, lövészetre, valamint a lõfegyverek kipróbálására szolgáló terület; építmény;

43. lövedékes gyermekjáték: az olyan légfegyver, amelynél a lövedék átlagos mozgási energiája nem lehet nagyobb mint 0,08 joule a hegy nélküli merev lövedék, 0,05 joule a hajlékony anyagból készült lövedék vagy hajlékony hegyû merev lövedék esetében;

44. muzeális fegyver és lõszer: külön jogszabályban muzeálisnak minõsített, 1870 elõtt készített elöltöltõ, valamint a perem vagy központi gyújtású lõszerek használatára alkalmatlan lõfe verek, egyéb fegyverek és a hozzájuk használható gy
lõszerek;

45. riasztó- és vaktöltény: a lövedékkel nem rendelkezõ hang-, fény- és füsthatás kiváltására alkalmas töltény;

46. Robbanó lövedékeket tartalmazó lõszer: katonai célra használt lõszer, amelynél a lövedék olyan töltetet tartalmaz, amely becsapódáskor robban;

47. rövid lõfegyver (maroklõfegyver): olyan lõfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 cm-t;

48. sportfegyver: versenyszabályzatban meghatározott, kizárólag sportlövészeti célt szolgáló fegyver;

49. töltényhüvely: a lõportöltet, a lövedék és a gyúelegy (csappantyú) egyesítésére szolgáló alkatrész.

Általános rendelkezések

3. § ( 1 ) Az e törvény 1. §-ában meghatározottakhoz - ha törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban együtt: jogszabály) eltérõen nem rendelkezik -engedély szükséges.
(2) A hatóság az engedélyt akkor adja ki, ha az e törvényben írt feltételek, valamint a -külön jogszabályban meghatározott személy és vagyonbiztonsági követelmények megvalósulnak.
(3) Az engedély másra nem ruházható át.
(4) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a kiadásának valamely feltétele már a kiadáskor sem állt fenn;
b) a kiadásának valamely feltétele késõbb megszûnik,
c) áz idõszakonként igazolandó feltételek (pl. egészségügyi alkalmasság) tanúsítását az engedélyes elmulasztja.

4. § (1) "A" kategóriába tartozó lõfegyver és lõszer (ideértve: a lõszeralkatrészt), valamint hangtompító polgári célra történõ behozatalára, gyártására, forgalomba hozatalára, birtoklására engedély nem adható.
(2) Az "F" kategóriába tartozó fegyver engedély nélkül tartható, használható, ha
a) ajogosulttal szemben a 7. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kizáró ok nem áll fenn,
b) a jogosultat fegyverrel kapcsolatos szabálysértés miatt két éven belül nem marasztalták el.
(3) Az "G" kategóriába tartozó fegyver engedély nélkül tartható, használható, ha a j ogosulttal szemben a 7. § ( 1 ) bekezdésének a) és b) pontj ában írt kizáró ok nem áll fenn. 

5. § ( 1 ) Fegyver csak akkor hozható belfóldi - nemzetközi szerzõdés alapján külfóldi - kereskedehni forgalomba, ha azt a külön jogszabály szerint egyedi vagy típusjóváhagyó vizsgálattal a biztonságos mûködés céljából megvizsgálták, alkalmasságát a beütött próbajel igazolja és az egyedi vizsgálatról megfelelõnek minõsített értékelésû tanúsítvánnyal rendelkezik.
(2) Lõszer csak akkor hozható belföldi - nemzetközi szerzõdés alapján külfóldi -kereskedelmi forgalomba, ha azon, illetõleg csomagolásán a külön jogszabályban elõírt jelzéseket, illetõleg a típusjóváhagyó vizsgálat próbajelét feltüntették.

6. § (1) Az engedély (3. §), illetõleg a lõfegyvertartási igazolvány (a továbbiakban együtt: engedély) kiadása és visszavonása a rendõrség hatáskörébe tartozik.
.
(2) Engedélyt - ha jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik -csak magyarországi lakóhellyel, illetve telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezõ vagy letelepedett kaphat.
(3) Az engedély kladásával kapcsolatos eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

7. § ( 1 ) A 3. §-ban említett engedélyt - jogszabály eltérõ rendelkezései hiányában -nem kaphat az a természetes személy:

a) aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be;

b) aki cselekvõképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll;

c) akit állam elleni (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bûncselekmény (Btk. XI. w fejezet), személy elleni bûncselekmény (Btk. XII. fejezet I. cím 166., 167., 168. §, 170. § (2)-(5) bek., 171. §, III. cím 174., 175., 175/B. §), nemi erkölcs elleni erõszakos bûncselekmény (Btk. XIV. fejezet II. cím 197. §, 198. §, 200. §, 207. § (3) bek. b) pont), hivatalos személy elleni bûncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közérdekû üzem mûködésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légijármû hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés lõfegyverrel vagy lõszerrel (Btk. 263/A. §), a Btk. 263/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott - a különös visszaesés szempontjából a visszaélés lõfegyverrel vagy lõszerrel bûncselekményhez hasonló - bûncselekmény, bûnszervezet létrehozása (Btk. 263/C. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), természetkárosítás (Btk. 281. §), kábítószer készítésének elõsegítése (Btk. 283/A. §) vagy vagyon elleni szándékos bûncselekmény (Btk. XVIII. fejezet 316-324. és 326-327. §) elkövetése miatt elítéltek, illetõleg vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bûnügyi nyilvántartásának idõtartamáig, de legalább ajogerõs döntés meghozatalát követõ három évig;

d) aki ellen a c) pontban meghatározott bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetõeljárás folyik;

e) aki ellen ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel, illetõleg fegyverrel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, számszeríj vagy szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés, jogosulatlan vadászat vagy természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, a szabálysértési határozatjogerõre emelkedésétõl számított két évig;

f ) aki ellen védett állatfaj egyedének elpusztítása miatt természetvédelmi bírságot szabtak ki, a határozat jogerõre emelkedésétõl számított két évig;

g) akit jogosulatlan vadászat miatt vadvédelmi bírság megfizetésére köteleztek, a határozatjogerõre emelkedését követõ két évig;

h) aki a lõfegyver vagy lõszer tárolásának jogszabályban meghatározott feltételeivel nem rendelkezik;

i) aki az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, illetve a kérelemmel összefüggõ valós adatot elhallgat vagy az e törvényben vagy annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, a kérelem benyújtásától, illetve a visszavonó határozat jogerõre emelkedését követõ két évig.

(2) Aki az ( 1 ) bekezdés f) és g) pontj ában írt szabályszegést fegyverrel követte el, engedélyt öt évig nem kaphat.
(3) Jogi személy esetén az (1) bekezdésben foglalt feltételeket ajogi személy vezetõ tisztségviselõi, egyéb szervezet esetén a tevékenységért felelõs vezetõ tekintetében kell vizsgálni.
(4) Az ( 1 ) bekezdés e)-g) pontjában foglalt büntetés vagy bírság, valamint intézkedés alkalmazása esetén az eljáró hatóság jogerõs határozatát megküldi az Országos Rendõr-fõkapitányságnak.

8. § ( 1 ) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a lõfegyver tartási engedéllyel és igazolvánnyal együtt - rendõrségi tárolásra - be kell szolgáltatni az ílletékes rendõri szervnek az engedélyben foglalt fegyvert és a hozzátartozó lõszert

a) az engedély visszavonásával egyidejûleg,
b) az engedélyes halála vagy a jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet megszûnése esetén haladéktalanul, de legkésõbb az esemény bekövetkezésétõl számított nyolc munkanapon belül.

(2) A ( 1 ) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a fegyvert, lõszert a jogutód (örökös), illetõleg az köteles beszolgáltatni, akinek a birtokában van.
(3) Az engedélyes halála esetén az ugyanolyan típusú fegyverre engedéllyel rendelkezõ valószínûsíthetõ örökösnek a fegyver és lõszer ideiglenes tárolását a ( jogerõs hagyatéki eljárás befejezéséig a rendõrség engedélyezheti.

9. § ( 1 ) A rendõrségnél tárolt fegyvert és lõszert a tulajdonosa az engedély visszavonásától számított két éven belül arra jogosultnak elidegenítheti vagy annak hatástalanítását, illetve megsemmisítését kezdeményezheti.
(2) Az engedély visszavonásától, illetõleg, a beszolgáltatástól számított két év eltelte után, ha a tulajdonos (jogutód, örökös) az (1) bekezdésben foglalt lehetõséggel nem élt, a rendõrség a tárolt fegyvert és lõszert szakértõi értékbecslést követõen - a belkereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételeirõl szóló jogszabályok rendelkezései szerint - értékesíti és az értékesítésbõl származó összeget - a felmerült költségek levonása után - a tulajdonosnak vagy örökösnek (jogutódnak) kifizeti.
(3) A rendõrség a tárolt fegyvert és lõszert megsemmisíti, ha a jogosult azok hatástalanításáról vagy elidegenítésérõl két év elteltével nem gondoskodik és a fegyverszakértõ azokat értékesítésre alkalmatlannak minõsítette.
(4) A talált fegyvert a rendõrségnek haladéktalanul át kell adni. Ha az átadástól számított két év eltelt, s az arra jogosult azt a rendõrségtõl nem vette át, az értékesíthetõ fegyver esetében a (2) bekezdés szerint kell eljárni. Amennyiben a talált fegyvert a fegyverszakértõ értékesítésre alkalmatlannak ítéli, a (3) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni.
(5) A rendõrségi tárolás, illetve a megsemmisítés költségeit a tulajdonos köteles .. megtéríteni.

10. § ( 1 ) Az Országos Rendõr-fõkapitányság e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésének ellenõrzése céljából központi nyilvántartást vezet a 6. § ( 1 ) bekezdésében foglalt határozatokról, az engedélyekrõl, azok érvényességi idejérõl és számáról, nyilvántartja, illetve kezeli a lõfegyverek, valamint az "E" és "F" kategóriába tartozó fegyverek tulajdonosai természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet esetében a cégszerû megnevezésben szereplõ - annak hiányában az azonosításhoz szükséges -adatokat, a 18.  (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá a fegyvertartás célját, kategóriába sorolását, gyártmányát, jellegét, gyártási számát, kaliberét (a továbbiakban: a fegyver azonosító adatait), a mûszaki érvényesség idõtartamát, valamint az engedéllyel rendelkezõ tennészetes személy egészségi alkalmasságát, elméleti és gyakorlati jártassági vizsgájának eredményét, az engedély érvényességi idejének lejártától számított tíz évig.
(2) A központi nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - személyazonosításra _ alkalmatlan módon átadhatók és felhasználhatók.
(3) A központi nyilvántartáshoz a kereskedõknek az e törvény rendelkezése alapján vezetett nyilvántartásukból külön jogszabály rendelkezései szerint a 18. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat kell szolgáltatniuk.

11. § ( 1 ) A 10.  ( 1 ) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére jogosult:

a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozóhatóságok;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott feladataik ellátásához ,
c) a külföldi nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bûnüldözõ szerv, a bûnügyi jogsegélyrõl szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerzõdésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint.

(2) A Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központ, illetõleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerzõdésben adattovábbításra feljogosított más szerve az ( 1 ) bekezdés c) pontban felsoroltak részére történõ adatszolgáltatásra jogosult.

12. § ( 1 ) A központi nyilvántartásból teljesített adatszogáltatásokról acCattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. (2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelõje vezeti.

l3. § Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett tennészetes személy személyazonosító adatait, illetõleg a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet azonosításához szükséges adatokat;
b) az adatkezelõ nyilvántartási azonosítóját;
c) az adattovábbítás idõpontját;
d) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört; e) az adatigénylõ nevét vagy megnevezését.

14. § Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - az érintettjogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.

15. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésrejogosult az érintetten kívül

a) a belügyminiszter;
b) az adatvédelmi biztos;
c) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság;
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok;
e) külftildi szerv, nemzetközi kötelezettségvállalás alapján.

16. § Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell õrizni.

MÁSODIK FEJEZET
A kereskedõkre vonatkozó szabályok

17. § A fegyver és a lõszer elõállítását, az elkészített alkatrészek összeszerelését végzõ személynek és a személyt közvetlenül irányító, felügyelõ vagy ellenõrzõ személynek gyártásra jogosító szakképzettséggel kell rendelkeznie. A fegyver javítását végzõ személynek fegyverjavításra vagy gyártásra jogosító szakképzettséggel kell rendelkeznie. Ennek igazolása az engedély kiadásának feltétele.

18. § ( 1 ) A kereskedõ a lõfegyver és lõszer, valamint az "E" és "F" kategóriába tartozó fegyver belföldi forgalomba hozatalakor köteles a vevõ, illetve az eladó -lõfegyverjavítás és hatástalanítás esetén a megrendelõ - azonosítását a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján elvégezni, adatait, illetõleg a fegyver azonosító adatait nyilvántartásba venni, s a vevõ engedélye vagy igazolása (22. ) érvényességérõl meggyõzõdni. (2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a fegyver azonosító adatait, az e törvény szerinti kategóriába sorolását ,
b) a vevõ, illetve az eladó (megrendelõ) természetes személyazonosító adatait ,
állampolgárságát, lakóhelyét, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát, az engedély számát, az azt kiállító szerv megnevezését,
c) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet cégszerû megnevezését, kereskedelmi meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait
, az engedély számát, az azt kiállító szerv megnevezését.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartást a kereskedõnek a nyilvántartás felvételétõl számított öt éven át meg kell õriznie. E kötelezettség azután is terheli, hogy befejezte a tevékenységét.
(4) A kereskedõ az általa tárolt fegyveekrõl és lõszerekrõl naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

19. § ( 1 ) Fegyver kiállítása kereskedõ részére engedélyezhetõ. - (2) A kiállítás biztonsági követelményeit a rendõrség határozza meg.

HARMADIK FEJEZET
A fegyver és lõszer behozatala, kivitele, átszállítása

20. § Fegyver és lõszer külkereskedelmi célú behozatalához, kiviteléhez vagy átszállításához a külön jogszabályban meghatározott hatóság engedélye is szükséges.

2l. § (1) Fegyvert vagy lõszert az ország területére behozni az alábbi céllal lehet:

a) gyártásra;
b) javításra;
c) kereskedelmi célból;
d) Kiállításon történõ bemutatásra
e) sportlövészet céljából;
f) vadászat céljából;
g) a magyarországi lakóhellyel rendelkezõ természetes személynek tartási célból ,
h) biztonsági személyzet tagjának önvédelmi célból.

(2) Ha Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezõ természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet kíván az országba fegyvert, vagy lõszert behozni, a (3) és (4) bekezdésben írt kivételekkel köteles igazolni, hogy a lakóhelye, illetve székhelye szerinti államban jogösult a fegyver vagy lõszer a behozatal célja szerinti jogszerû birtoklására.
(3) A (2) bekezdésben írt jogosultságot nem kell igazolni azoknak a külföldi sportegyesületeknek vagy sportegyesületi tagoknak, akik sportlövõ versenyen való részvétel céljából hoznak magukkal fegyvert vagy lõszert, amennyiben ezt a célt a Magyar Sportlövõk Szövetsége igazolja. A behozatal engedélyezésére a határvámhivatal is jogosult. A behozatali engedély érvényességének idõtartama alatt a fegyver behozatali célnak megfelelõ tartására és használatára is jogosít.
(4) A (2) bekezdésben írt jogosultságot nem kell igazolni arra fegyverre és lõszerre, amelyet - tranzit engedéllyel - vízi jármû vagy légi jármû fedélzetén_ szállítanak, ha az nem hagyja el ajármû fedélzetét.
(5) Vadászat céljára fegyver akkor hozható be, ha a külföldi lakóhellyel rendelkezõ vadászaton való részvételét a magyar vadászati hatóság által kiállított vadászati engedély igazolja. A behozatal engedélyezésére a határ vámhivatal is illetékes. A behozatali engedély érvényességének idõtartama alatt a fegyver behozatali célnak megfelelõ tartására és használatára is jogosít.
(6) Magyarországi lakóhellyel rendelkezõ az ország területére lõfegyvert akkor hozhat be, ha arra vonatkozóan engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy a lõfegyvert a megszerzés helyén szabályszerûen szerezte meg.
(7) Külfóldi állami vezetõ biztonsági személyzetének taja részére a fegyver önvédelmi célból történõ behozatalát a határ vámhivatal is engedélyezheti. A behozatali engedély érvényességének idõtartama alatt a fegyver behozatali célnak megfelelõ tartására és használatára is jogosít. Nem állami vezetõ biztonsági személyzetének tagja az általános engedélyezési szabályok szerint hozhat be fegyvert az ország területére.

22. § ( 1 ) Az ország területérõl fegyvert kivinni az alábbi esetekben lehet:

a) a 21. § ( 1 ) bekezdésének a-f) és h) pontjában irt célból;
b) külfóldön történõ elidegenítés céljáböl.

(2) Az ország területérõl történõ kivitel feltétele, hogy a határt átlépõ a fegyver magyarországi birtoklásának jogszerûségét igazolja. Sportlövészettel foglalkozó sportegyesület illetõleg tagja részére a jogosultságot a Magyar Sportlövõk Szövetsége is igazolhatja. Tranzit szállítás esetén a 21. § (4) bekezdése kivitel vonatkozásában is irányadó.
(3) A fegyver kivitelének feltétele továbbá az is, hogy a 21. § (1) bekezdésének f) pontjában írt célt a célországból származó és vadászatra vonatkozó meghívólevél vagy a célország illetékes szerve igazolja. Az (1) bekezdés g) pontjára történõ hivatkozás esetén azt kell igazolni, hogy a fegyvert megvásárolni szándékozó a lakóhely szerinti ország joga szerint erre jogosultsággal rendelkezik.

23. § ( 1 ) A fegyver behozatalára, illetve kivitelére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a fegyvert eladó vagy a fegyvertõl megváló természetes személy és az azt megvásárló vagy megszerzõ természetes személy természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet esetén az annak azonosításához szükséges adatokat, nem kereskedelmi célú kivitel esetén a fegyver tulajdonosa természetes személyazonositó adatait és lakóhelyét;
b) a fegyver azonosító adatait, beleértve annak a törvény szerinti kategóriába sorolását, valamint annak jelzését is, hogy a fegyver a kézi lõfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös eüsmerésérõl Brüsszelben, 1969. július 1 jén kötött Egyezmény szerint történõ ellenõrzésen részt vett;
c) azt a címet, ahová a fegyvert küldeni vagy szállítani kell;
d) az elküldendõ vagy szállítandó fegyverek számát;
e) a szállítóeszközt;
f) az indulás és az érkezés várható idõpontját.

(2) Jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában az, aki fegyver, lõszer behozatalára, kivitelére vagy átszállítására jogosító igazolással, illetve engedéllyel rendelkezik, köteles a határvámhivatalnak a beléptetésnél, illetve a kiléptetésnél az igazolásban, illetve az engedélyben feltüntetett fegyvert, lõszert bemutatni.

NEGYEDIK FEJEZET
Lõfegyver és lõszer megszerzése, tartása

24. § Lõfegyvert és lõszert természetes személy

a) munkavégzési célból;
b) sportlövészet céljából ,
c) sportvadászat céljából
d) élete, testi épsége fokozott védelme érdekében tarthat.

25. § A lõfegyvert és lõszert munkavégzés céljából az a természetes személy tarthat, aki

a) vadászati hatóság alkalmazottja, illetve a vadászati hatóság által nyilvántartott hivatásos vadász,
b) az erdõ õrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, illetve erdészeti hatóságí feladatokat ellátó személy,
c) Természetvédelmi Õrszolgálat tagja ,
d) hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal rendelkezõ mezõõr, hegyõr, halászati õr,
e) lõteret üzemeltetõ szervezetnél, a vele írásban foglalt szerzõdés alapján munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévõ, a lõteret mûködtetõ természetes személy.

26. § ( 1 ) Lõfegyvert és lõszert sportlövészet céljára az a természetes személy tarthat, aki igazolt, minõsített sportlövõ és rendszeres sporttevékenysége alapján a saját tulajdonú lõfegyver tartását a rajtengedélyt kiadó Magyar Sportlövõk Szövetsége javasolja.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során minõsített sportlövõ az, aki a kérelem benyújtásakor érvényes rajtengedéllyel rendelkezik és I-III. osztályú vagy ennek megfelelõ minõsítése van.
(3) Sportlövõnek a 2. § 48. pontjában meghatározott fegyver megszerzése, illetve tartása engedélyezhetõ, a -22 Short, -22 Long Rifle kaliberû sportfegyver megszerzését és tartását a rendõrség a 7. § ( 1 ) bekezdésének a) pontj ában meghatározott feltételektõl eltérõen - a törvényes képviselõ hozzájárulásával - a 16. életév betöltésétõl engedélyezheti.
(4) Sportlövészettel foglalkozó sportegyesület a lõfegyverét az e jogszabályban írt feltételekkel rendelkezõ igazolt versenyzõje részére az edzés, a lõverseny idõtartamára átengedheti.

27. § Lõfegyvert és lõszert - sportvadászat céljára - az a természetes személy tarthat, aki a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény alapján a vadászati tevékenység személyi feltételeinek megfelel. Sportvadászat céljára csak hosszú lõfegyver tartása engedélyezhetõ.

28. § ( 1 ) Élete, testi épsége fokozott védelme érdekében lõfegyvert és lõszert az a természetes személy tarthat, aki

a) bíró, ha a bíróság vezetõje,
b) a Magyar Honvédség, a Határõrség, a Rendõrség, a Rendvédelmi Szervek  i` Védelmi Szolgálata, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Vám- és Pénzügyõrség, illetve a büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagja, ha a közvetlen munkahelyi vezetõj e,
c) a b) ponton kívüli szerveknél nyomozást vagy nyomozás felügyeletét végzõ személy, ha a közvetlen munkahelyi vezetõje ezt indokoltnak ítéli.

(2) A munkahelyi vezetõ a javaslatát - a (3) bekezdés kivételével - a rendõrhatóságnak továbbítja.
(3) Ha a javaslattal érintett szolgálati lõfegyverrel rendelkezik, a javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójához kell eljuttatni és azt kell indítványozni, hogy a jelzett indokra tekintettel engedélyezze a szolgálati lõfegyver önvédelmi célú, munkahelyen kívüli birtoklását.
(4) A javaslat a rendõrhatóságot, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlóját az indokoltság vizsgálatának kötelezettsége alól nem mentesíti.
(5) Lõfegyvert és lõszert az a természetes személy is tarthat, akinek az élete vagy testi épsége büntetõ-, szabálysértési, államigazgatási vagy polgári peres eljárásban való részvétele miatt fokozott védelmet igényel és kérelmére az eljáró hatóság a rendõrségnek az engedély kiadásátjavasolja.
(6) Az ( 1 ) és (2) bekezdésben írt célra csak rövid lõfegyver tartása engedélyezhetõ.
(7) Lõfegyver és lõszer tartása az (1) bekezdés a)-d) pontjában és az (5) bekezdésben meghatározott természetes személyeknek veszélyeztetettségük fennállásáig, de legfeljebb foglalkozási viszonyuk, tisztségük megszûnését, illetve az eljárás jogerõs befejezését követõ két évig engedélyezhetõ.

29. § ( 1 ) Lõfegyver tartására engedély a természetes személynek - az általános rendelkezésekben, valamint az e fejezetben meghatározott feltételek fennállása tekintetében is csak akkor adható, ha a kérelmezõ

a) a fegyver tartásához szükséges külön jogszabályban meghatározöttak szerint egészségi alkalmasságát igazolja;
b) a fegyver tartásához szükséges külön jogszabályban meghatározott elméleti 2e' k
ismereteket és gyakorlati jártasságát igazoló vizsgát tesz és a vizsgabizottság h g'
elyi megítélése szerint a lõfegyver biztonságos kezelésére és használatára képes;

(2) A vadászlõfegyver tartására jogosultak esetén a lõfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát az elméleti és gyakorlati részbõl álló Állami Vadászvizsga helyettesíti.

30. § A lõfegyver tartására e fejezet szerintjogosult személy

a) lõfegyverét és lõszerét az erre feljogosított kereskedõnek értékesítés céljából átadhatja, illetve a megszerzési engedéllyel rendelkezõnek elidegenítheti;
b) lõfegyverét és lõszerét ideiglenes jelleggel, kizárólag sportlövészet céljára az ugyanolyan típusú fegyverre engedéllyel rendelkezõ igazolt, minõsített sportlövõnek átadhatj a;
c) lõfegyverét és lõszerét ideiglenes jelleggel, kizárólag vadászat céljára az ugyanolyan típusú fegyverre engedéllyel rendelkezõ és a vadászati tevékenység személyi feltételeinek megfelelõ vadásznak átadhatja.

31. § ( 1 ) Lõfegyverek és lõszerek tartására - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a következõ jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek kaphatnak engedélyt:

a) vadászlõfegyverre az erdõ- és vadgazdálkodással, vadászattal, vadkereskedelemmel, erdészettel, természetvédelemmel foglalkozó gazdasági társaság, közigazgatási szerv, egyesület, egyesületek megyei és országos szövetsége, a hivatásos- és sportvadászok kamaraként mûködõ köztestülete, tudományos kutatóintézet, múzeum, nevelési, oktatási intézmény, ha igazolja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a lõfegyver;
b) sportfegyverre a sportlövészettel foglalkozó, nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, sportegyesület, ha a Magyar Sportlövõk Szövetsége a szövetségi tagságot igazolj a;
c) lövészeti oktatásra az, amely az adott fegyver-típusra kiadott lõtérhasználati engedéllyel rendelkezik,
d) a polgári célra felhasználható fegyverek és lõszerek vizsgálatára, valamint sZal hatástalanításárajogosult (kijelölt) szervezet, feladatai ellátására sZ
e) az igazságügyi fegyverszakértõi vizsgálattal foglalkozó szervezet, a feladatköréhez kapcsolódóan;
f) lõszerpróbára az, amely a lõszer gyártásárajogosító engedéllyel rendelkezik;
g) rövid lõfegyverre az a mások vagyonát hivatásszerûen védõ szervezet, amely a különjogszabályban meghatározott értékhatár felett értékszállítást végez.

(2) Lõfegyver és lõszer tartására jogosító engedély az ( 1 ) bekezdésben meghatározott szervezet részére csak akkor adható, ha a kérelmezõ szervezetnél a fegyverek, lõszerek kezelésével, viselésével, tárolásával megbízott személy nem áll a 8. § ( 1 ) bekezdésének a)-h) pontjaiban meghatározott kizáró rendelkezések hatálya alatt.
(3) Az (1) bekezdés a) és g) pontja alapján kiadott lõfegyver annak adható át, aki megfelel a lõfegyver tartásárajogosító feltételeknek.
(4) Az (1) bekezdés g) pontja alapján kiadott lõfegyvert a jogosult a értékszállítást végrehajtó, a vele írásban foglalt szerzõdés alapján munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévõ természetes személynek az értékszállítás tényleges ellátásának idõtartamára engedheti át. .

32. § Magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet csak olyan lõszert (töltényt) szerezhet meg, illetve tarthat, amely az engedélyében szereplõ fegyverhez használható.

Fegyver használata, szállítása

33. § ( 1 ) A fegyver használata - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - nem veszélyeztetheti mások életét, testi épségét, javait, a tennészeti értékeket, s másokban -indokolatlanul félelmet nem kelthet.
(2) Fegyvert közterületen, nyilvános helyen - a kereskedelmi jellegû szállítást kivéve - szállítani, a feladat jellegére is tekintettel, a lehetõség szerinti legrövidebb útvonalon szabad.
(3) Fegyvert nyilvános helyen, közterületen - nem kereskedelmi célból - úgy kell szállítani, viselni, hogy a fegyverviselés tényét mások ne észleljék (rejtve viselés, szállítás).
(4) A rejtve viselés, szállítás szabályai nem vonatkoznak azokra, akiknek feladatai ellátásához a nyílt viselés, szállítás indokolt, a feladat ellátásának idejére.

Ellenõrzés

34. § ( 1 ) A jogszabályban és az engedélyben meghatározott kötelezettségek betartását a rendõrség ellenõrzi.
(2) Az engedéllyel rendelkezõ köteles az ellenõrzést lehetõvé tenni, az ellenõrzést végzõ rendõrt a fegyver vagy lõszer tárolására szolgáló helyiségbe beengedni, részére a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást megadni, felhívására a fegyvert és lõszert részére átadni.

A flóbert lõfegyverre vonatkozó eltérõ szablyok -

35. § A flóbert lõfegyverre e fejezet rendelkezései közül a 24 §-t, a 30. § a) pontját és a 32-34. -t kell alkalmazni.

ÖTÖDIK FEJEZET
Lõterekre vonatkozó szabályok

36. § (1) Lõtér létesítése, üzemeltetése gazdálkodó szervezet részére engedélyezhetõ. (2) A lõtér létesítése, üzemeltetése biztonsági elõírásait a rendõrség határozza meg.
(3 ) A lõtér csak abban az esetben üzemeltethetõ, ha a iõtérszabályza.tot a rendõrség j óváhagyta.
(4) Lövészetet olyan személy vezethet, aki nem áll az 7. § ( 1 ) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott kizáró rendelkezések hatálya alatt.
(5) Az (1) bekezdés szerinti engedélyjogosultja a fegyvert a lõtéren átadhatja olyan ; személy részére, aki a fegyver megszerzéséhez szükséges tanfolyamon, lõgyakorlaton vesz részt. A fegyvert átvevõ azt a lõtéren a lõtér-szabályzat rendelkezéseinek betartásával használhatja.

HATODIK FEJEZET
Az egyéb fegyverekre vonatkozó eltérõ rendelkezések

37. § Az e törvényben foglaltakat az egyéb fegyverekre az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

38. § ( 1 ) Az "F" kategóriába tartozó fegyvert a tulajdonosa köteles a megszerzéstõl számított nyolc napon belül a rendõrségnek bejelenteni.
(2) Ha az "F" kategóriába tartozó fegyver birtoklásának jogszabsyi akadlys t a rendõrség errõl igazolást állít ki.
(3) Ha a bejelentõ az "F" kategóriába tartozó fegyver tartására nem jogosult, köteles azt a rendõrségnek tárolásra haladéktalanul leadni. A tárolásra, elidegenítésre, megsemmisítésre a 9. § szabályait kell alkalmazni.
(4) Korlátozottan cselekvõképes részére rövid ideig tartó használatra a "G" kategóriába tartozó fegyver akkor adható át, ha a használat a jogosult folyamatos . ".. . felügyelete alatt történik.

HETEDIK FEJEZET
Az Európai Unió polgáraira vonatkozó rendelkezések

39. § Az Európai Unió tagállamainak polgárai és kereskedõi lõfegyver, lõszer tartására és szállítására a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

40. § ( 1 ) A 39. §-ban meghatározott polgár a Magyar Köztársaság területére "B" "C" és "D" kategóriába tartozó lõfegyvert - nem kereskedelmi, valamint elidegenítési célból - akkor hozhat be, illetve tarthat, ha -

a) rendelkezik az adott lõfegyverre vonatkozóan európai lõfegyver tartási igazolvánnyal (továbbiakban: európai igazolvány) ;
b) az európai igazolványba a magyar külképviselet az adott lõfegyver behozatalára vonatkozóan az engedélyt bejegyezte.-

(2) A polgár a belsõ határ átlépését követõen köteles az európai igazolványt láttamozásra haladéktalanul a rendõrségnek bemutatni.
(3) Sportlövészeten, valamint sportvadászaton való részvételre történõ beutazás esetén az ( 1 ) bekezdés b) pontjában írt külön engedélyt beszerezni nem kell. A lõfegyvert azonban a rendezvény helye szerint illetékes rendõrkapitányságon be kell j elenteni.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában írt engedély igazolja, hogy a tagállam polgára az európai igazolványba bejegyzett lõfegyver magyarországi tartására vonatkozó szabályoknak megfelel. Az engedély megadása végett a magyar külképviselet a NEBEK-et keresi meg, amely a választ a rendõrség álláspontjának megismerését követõen továbbítja.
(5) A láttamozással a rendõrség az ( 1 ) bekezdésben írt feltételek meglétét kontrollálja.

41. § ( 1 ) A 39. §-ban meghatározott polgár a Magyar Köztársaság területére "B", "C", vagy "D" kategóriába tartozó saját lõfegyverét elidegenítés céljából európai igazolványa, valamint az Európai Unió tagállamaiban rendszeresített - az európai igazolványba bejegyzett lõfegyverére és saját adataira kiállított - külön szállítási engedély birtokában hozhatja be. Belföldön a lõfegyvert ezen engedélyek birtokában is kizárólag megszerzési engedéllyel rendelkezõnek idegenítheti el.
(2) A szállítási engedélyt a magyar külképviselet állítja ki. A külképviselet az engedély kiállíthatósága céljából a NEBEK-et keresi meg. A NEBEK a választ a rendõrség álláspontjának megfelelõen továbbítja. A rendõrség a szállítási engedély kiállításához akkor járul hozzá, ha az a személy, akinek a részére Magyarországon a lõfegyvel-t átruházni kívánják, annak megszerzésére jogosító engedéllyel rendelkezik.

42. § ( 1 ) Az európai igazolvány hitelt érdemlõen igazolj a, hogy az Európai Unió tagállamának polgára a kiállító tagállamban az abban bejegyzett lõfegyverre vonatkozóan a lõfegyver tartás személyi feltételeinek megfelel.
(2) Az európai igazolvány érvényességi ideje legfeljebb öt év. A "D" kategóriába
a sorolt európai igazolvány esetén az érvényességi idõ legfeljebb tíz évben is
megállapítható.
(3) Az európai igazolvány tartalmazza:

a) az igazolvány birtokosának családi és utóneve(i)t, nõk esetében leánykori családi és utóneve(i)t, nemét, születési helyét, idejét, anyja leánykori családi és utóneve(i)t (a továbbiakban együtt: természetes személyazonosító adatok), állampolgárságát, lakóhelyét;
b) a lõfegyver azonosító datait;
c) a kiállító hatóság nevét, bélyegzõlenyomatát;
d) az igazolvány kiállításának keltét;
e) az igazolvány érvényességi idõtartamát;
 az igazolványt kibocsátó állam által kitöltendõ rovatot;
g) a meglátogatott tagállamok engedélyezési megjegyzéseit;
h) az Európai Unión belüli utazásokra (egyes tagállamokra vonatkozó lõfegyvertartási feltételekre) vonatkozó információkat;
i) az egyéb hatósági bejegyzéseket és nyilatkozatokat;
j) az elidegenítés céljából kiadott szállítási engedélyben szereplõ lõfegyver számát,
k) a tulajdonos aláírását.

(4) A (3) bekezdésben szereplõ, a magyar hatóság által kiállított vagy láttamozott adatokból az Országos Rendõr-fõkapitányság nyilvántartást vezet.
(5) A Magyar Köztársaságban kiállított európai igazolványt - az általános szabályok szerint - vissza kell vonni, ha a tulajdonosa a lõfegyver tartásához szükséges, e törvényben meghatározott feltételekkel már nem rendelkezik.

43. § ( 1 ) Európai igazolvány Magyarországon annak a természetes személynek I
adható, aki lõfegyverét az Európai Unió valamely tagállamába kívánja - nem kereskedelmi, illetve elidegenítési célból - bevinni. Belföldön az európai igazolványt lõfegyvertartási engedélyként kell elismerni.
(2) A magyar hatóság az Európai Unió más tagállamában állandó lakóhellyel rendelkezõ személy részére "B" kategóriába tartozó lõfegyver tartását akkor engedélyezi, ha az állandó lakóhely szerinti tagállam illetékes hatósága ezzel elõzetesen egyetértett.
(3) Ha az Európai Unió valamely tagállama a magyar hatóságot azért keresi meg, mert attól magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezõ személy a megkeresõ tagállamban "B" kategóriába tartozó lõfegyver tartására kér engedélyt, hatóságként a rendõrség j ár el.

44. § ( 1 ) A 39. §-ban meghatározott kereskedõ számára "B", "C", és "D" kategóriába tartozó lõfegyvernek a Magyar Köztársaság területére értékesítés céljából történõ szállítására elõzetes lõfegyver szállítási engedélyt kell beszerezni. Az elõzetes lõfegyver szállítási engedély érvényességi ideje legfeljebb három év.
(2) Az elõzetes lõfegyver szállítási engedély igazolja a kereskedõ számára a belföldön elõírt feltételek teljesítését és az európai uniós kereskedõ lakhelye (telephelye) szerinti tagállamában érvényes kereskedelmi engedély meglétét.

NYOLCADIK FEJEZET
Ha:tálybalépés

45. § ( 1 ) Ez a törvény - a (2) és (3 ) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követõ hatodik hónap elsõ napján lép hatályba.
(2) A törvény 55. §-a 2001. szeptember 1 jén lép hatályba.
(3) E törvény 2.  6. pontja és 39-44. -a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatályba lépésének napján lép hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXI V. törvény 90. §-a ( 1 ) bekezdésének a) pontjában és 100. §-ának (1) bekezdése a) pontjában "a polgári rendeltetésû lõfegyverek és lõszerek, gáz-, riasztó- és légfegyverek" szövegrész;
b) a kézi lõfegyverekrõl és lõszerekrõl, a gáz- és riasztófegyverekrõl, valamint a légfegyverekrõl és a lõterekrõl szóló 1 15/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 242/1996. (XII. 27.) Korm. rendelet és a 12/1999. (II. l.) Korm. rendelet;
c) a kézi lõfegyverekrõl és lõszerekrõl, a gáz- és riasztófegyverekrõl, valamint a légfegyverekrõl és a lõterekrõl szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 14/1991. (X. 31.) BM rendelet, valamint az azt módosító 3/1997. (I. 28.) BM rendelet, a 42/1998. (IX. 30.) BM rendelet és a 41/1999. (XI. 18.) BM rendelet;
d) a külföldi biztonsági személyzet lõfegyverei és lõszerei behozatalának, kivitelének, az országon történõ átszállításának, tartásának és használatának szabályairól szóló 2/1997. (II. 28.) BM rendelet;
e) a kézi lõfegyverek, lõszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tárolásának egészségi alkalmassági feltételeirõl és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet, valamint az azt módosító 14/1992. (VI. 26.) NM rendelet, a 11/1995. (II. 28.) NM rendelet, a 13/1997. (VI. 20.) NM rendelet, a 44/1997. (XII. 17.) NM rendelet.

Átmeneti rendelkezések

46. § ( 1 ) A törvény hatálybalépése - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - a kiadott engedélyek érvényességét nem érinti.
(2) A gyártási, javítási, kereskedelmi engedélyeket a rendõrség a törvény hatálybalépését követõ egy éven belül felülvizsgálja.
(3 ) Az "A" kategóriába tartozó lõfegyvert - a 4. § ( 1 ) bekezdésében foglalt tilalomra tekintettel - a törvény hatályba lépését követõ hatodik hónap utolsó napjáig be kell vonni.
(4) E törvény hatályba lépése elõtt jogszerûen birtokolt "E" kategóriába tartozó fegyver engedély nélkül 2002. december 31-ig birtokolható.
(5) Az "F" kategóriába tartozó fegyver - a törvény hatályba lépése elõtt engedélyhez ,
nem kötött - birtoklását a törvény hatályba lépését követõ egy éven belül az illetékes rendõri szervnél a fegyver birtokosa köteles bejelenteni.
(6) Ezt a törvényt az elsõ fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

Az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés

47. § E törvény a Magyar Köztársaság, illetõleg az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összharigban az Európai Közösségek következõ jogszabályával összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 91 /477/EGK irányelve a fegyverek megszerzésének és birtokban tartásának ellenõrzésérõl.

Felhatalmazó rendelkezések

48. § ( l ) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy meghatározza

a) a katonai rendeltetésû fegyverekre, lõszerekre, lõterekre, valamint fegyveres erõknél, rendészeti szerveknél, nemzetbiztonsági szolgálatoknál (illetve jogelõd szerveinél) rendszeresített vagy korábban rendszeresített muzeális célból õrzött fegyverekre és lõszerekre vonatkozó, e törvénytõl eltérõ szabályokat, ha az õrzést e szervek vagy a felügyeletük (irányításuk) alatt álló szervek
b) a fegyverek és lõszerek gyártásának, javításának, hatástalanításának, kereskedelmének, megszerzésének, tartásának, kiállításának, behozatalának, kivitelének, átszállításának szabályait, a fegyver tartásához szükséges elméleti és jártassági követelményeket, a lõterek mûködtetésére vonatkozó szabályokat, az engedélyek tartalmi, fonnai követelményeit, érvényességének idõtartamát;
c).azt az értékhatárt, amely felett értékszállításra lõfegyver engedélyezhetõ.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben meghatározza:

a) az eljáró rendõri szervek illetékességét, vaiamint azok eljárásának, illetve az ellenõrzések rendjét;
b) a hatósági tárolás, leadás, értékesítés, valamint a megsemmisítési eljárás részletes szabályait;
c) az Európai Uniós polgárokra vonatkozó rendelkezések végrehajtásának részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározza a törvény hatálya alá tartozó eljárások igazgatási szolgáltatási és vizsgadíjának mértékét, a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, valamint a rendõrségi tárolás és a fegyverek, lõszerek megsemmisítésének költsége megállapításának részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben meghatározza a fegyvertartáshoz szükséges egészségügyi alkalmasság feltételeit és vizsgálatának részletes szabályait.
(5) Felhatalmazást kap a fóldmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a belügyminiszterrel együtt meghatározza az állatok levágására, elkábítására, szigonnyal történõ halászatára szolgáló eszközök és lövedékek körét.
(6) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben:

a) meghatározza a fegyver és lõszer forgalomba hozatalához, forgalmazásához szükséges megelõzõ és idõszakos megvizsgálásának szabályait;
b) meghatározza azon ipari vagy egyéb rendeltetésû eszközök körét - ideértve a jelzésre, életmentésre szolgáló eszközöket -, amelyekben akár lövedék, akár bánnilyen mechanikus alkatrész mozgatására robbanótöltetet használnak, és ezért azokat a lõfegyverekhez hasonlóan vizsgálatnak kell alávetni;
c) meghatározza az a) és b) pontban felsorolt eszközök vizsgálatára vonatkozó mérési eljárásokat és eszközöket, a vizsgálat módját és követelményeit, a kiadandó tanúsítványra vonatkozó elõírásokat és kijelölje a vizsgálatra, tanúsítvány kiadására jogosult szervezetet;
d) kijelölje a kézi lõfegyverek vizsgálatára alakult Nemzetközi Állandó Bizottságban (CIP) a Magyar Köztársaságot képviselõ küldötteket;
e) kijelölje a lõfegyverek hatástalanításának végrehajtásárajogosult szervezetet.

(7) Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben meghatározza a fegyverek muzeálisnak minõsítése szabályait.

Módosuló rendelkezések

49. § A Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
(2) A belügyminiszter a közbiztonság védelme érdekében rendelettel idõlegesen korlátozhatja, illetve megtilthatja a polgári rendeltetésû fegyverek és lõszerek, az ipari robbanóanyagok és pirotechnikai temékek értékesítését, használatát, illetve a fegyverek viselését, továbbá elrendelheti ezek hatósági tárolását."

50. § Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 91. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
91. § Az' erdõ õrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja szolgálati területen, amennyiben egyébként megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek, jogosult egyenruhát, valamint szolgálati rövid lõfegyvert viselni."

51. § ( 1 ) A fegyveres biztonsági õrségrõl, a természetvédelmi és a mezei õrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. -ának ( 1 ) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az l. § (3) bekezdése szerinti határozat kötelezettje (a továbbiakban: kötelezett) a fegyveres biztonsági õrséget saját szervezetében, illetõleg a többségi tulajdonában álló szervezettel köteles mûködtetni, fenntartani vagy az õrzést - a Belügyminisztérium engedélyével - más fegyveres biztonsági õrséggel rendelkezõ szerv útján biztosítani és viselni annak költségeit."
(2) A Tv. 2. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A kötelezett biztosítja a saját szervezetében, illetõleg a többségi tulajdonában álló szervezettel létrehozott fegyveres biztonsági õrség mûködésének szervezeti, személyi, anyagi-technikai és pénzügyi feltételeit, fegyver- és lõszerellátását."
(3 ) A Tv. 5. §-ának ( 1 ) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A kötelezett a saját szervezetében, illetõleg a többségi tulajdonában álló szervezettel létrehozott fegyveres biztonsági õrség esetén:
a) beszerzi, kiadja, nyilvántartja és bevonja a szolgálati fegyverzetet, a lõszert és egyéb felszerelést, a szolgálati igazolványokat, ruházatot;
b) gondoskodik a fegyveres biztonsági õrök képzésérõl és továbbképzésérõl."

52. § A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény 15. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A személy- és vagyonõr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot, õrkutyát, valamint - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál és azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja. A vagyonõr - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - értékszállítási feladata ellátása során lõfegyvert tarthat magánál és azt csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatj a."

53. § ( 1 ) A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 141. -a, valamint az azt megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép:

Fegyverrel kapcsolatos szabálysértés

141. § ( 1 ) Aki fegyvert nyilvános helyen vagy közterületen - a jogszabályi tilalom ellenére - más által észlelhetõen visel, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki
a) a lõfegyver vagy lõszer gyártására, tartására, kereskedelmére, javítására és használatára vonatkozó szabályokat megszegi, vagy
b) lõszeralkatrészt engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz, százezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.
(3 ) Aki
a) egyéb fegyver gyártására, vizsgálatára, tanúsítására, kereskedelmére, tartására, viselésére vagy használatára, illetve a hatástalanított lõfegyver kereskedelmére vonatkozö szabályokat megszegi,
b) a lõtér üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetõjével szemben kiutasításnak is helye van.
· (5) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság, a (2)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendõrség hatáskörébe tartozik.
(6) Azt a.lõszeralkatrészt, amelyre nézve az ( 1 ) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell, azt az egyéb fegyvert, amelyre nézve a (3) ' bekezdés a} pontjában meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.
(7) A jelen  alkalmazása szempontjából
a) lõfegyver: a fegyverekrõl, lõszerekrõl és lõterekrõl szóló törvény (a továbbiakban: tv.) mellékletének "A-D" kategóriájába tartozó lõfegyver, illetve "E" kategóriájába tartozó fegyver;
b) egyéb fegyver: a tv. "F" és "G" kategóriájába tartozó fegyver."

54. § A szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggõ egyes jelenségek elleni ' fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi . LXXV. törvény 4. -ának n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"n) sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy mûsorszolgáltatást nyújtó: a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény hatálya alá tartozó idõszaki
lapot, rádió- és televízió mûsort, könyvet, röplapot, egyéb szöveges kiadványt, , zenemûvet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó -kiadványt, nyilvános közlésre szánt mûsoros filmszalagot, videokazettát, videolemezt, hangszalagot és hanglemezt, továbbá bármely más, a nyilvános közzététel szándékával készült tájékoztatást vagy mûsort tartalmazó technikai eszközt elõállító, kiadó, illetve azokat nyilvánosan közzétevõ vagy azok közzétételében közremûködõ gazdálkodó szervezet."

55. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 50. §-ában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 103. §-ának (2) bekezdését módosító rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép:
. l50. , A Tlht. 103. -a helyébe a következõ rendelkezés lép és a Ilht. a következõ 103/A-103/D. -sal egészül ki: l
"103.  (2) A végrehajtó a foglalási jegyzõkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármûvet nyilvántartó hatóságnak. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzõkönyv másolatának megküldésével egyidejûleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjármûvet vonja ki a forgalomból, a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni."

Melléklet a 2001. évi ... törvényhez l
Fegyverek és lõszerek

"A" kategória
1. Katonai rakéták és kilövõik -
2. Automata lõfegyver
3. Más tárgynak álcázott lõfegyver
4. Páncéltörõ (áthatoló), robbanó, fényjelzõ vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lõszer, valamint az ílyen lõszerhez való lövedék
5. Expanzív (kíterjedõ) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlõszer, valamint az ilyen lõszerhez való lövedék, kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgáló lõfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára

B" kategória
1. Félautomata vagy ismétlõ rövid lõfegyver
2. Központi gyújtású egylövetû rövid lõfegyver
3. Peremgyújtású egylövetû rövíd lõfegyver, melynek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb
4. Félautomata hosszú lõfegyver, melynek tölténytára és töltényûrje együttesen háromnál több töltény befogadására alkalmas
5. Félautomata hosszú lõfegyver, amelynek tölténytára és töltényûrje együttesen háromnál több töltény befogadására nem alkalmas, ha a töltõszerkezet eltávolítható vagy ha nem bíztos, hogy szokásos szerszámokkal a fegyvert nem lehet olyan fegyverré átalakítani, amelynek tölténytára és töltényûrje együttesen háromnál több töltény befogadására alkalmas
6. Ismétlõ és félautomata hosszú lõfegyver huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszú csõvel
7. Automata szerkezetû lõfegyverre hasonlító polgári célú félautomata lõfegyver (A Magyar Köztársaság területén polgári célra tiltott lõfegyver.)

"C" kategória
l. A "B" kategória 6. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb ismétlõ hosszú lõfegyver
2. Hosszú lõfegyver egylövetû huzagolt csõvel -
3. A "B" kategória 4-7. pontjaiban felsoroltakon kívüli félautomata hosszú lõfegyver
4. Peremgyújtású egylöet'ú rövid lõfegyver, amelynek teljes hossza 28 cm-nél nem rövidebb

"D" kategória
Egylövetû hosszú lõfegyver huzagolatlan csõvel

"E" kategória
Elöltöltõ fegyver

"F" kategória
1. Gáz- és riasztófegyver
2. Festéklövõ fegyver
3. Flóbert lõfegyver

"G" kategória
Rövid vagy hosszú légfegyver, melynek csõtorkolati energiája a 7,5 joule-t nem -haladhatja meg